"A halászatot
külön elő kell vennünk két okból is. Egyrészt mivel a halak egy részét
élővizekben ejtik foglyul, ellenlábasaink nem mulasztják el felvetni: a halak
teljes életet éltek és a vadonban teljesen elfogadott halálnemnek tekinthető,
ha egy nagyobb állat megvacsorálja Mr vagy Miss Halat. Másrészt pedig azért
kell külön beszélnünk a halakról, mert nem olyan magától értetődő sajnálni
olyan állatokat, akik többnyire egyáltalán nem kommunikálnak velünk, még csak
szépen sem néznek, és a francnak van kedve simogatni őket. Azonban függetlenül
attól, hogy mi aranyosnak látjuk-e őket, vagy sem: a halak ugyanúgy érző,
vagyis szenvedni képes állatok, mint egy macska vagy egy malac. Semmilyen
élőlény vízbefojtását nem tartanánk szelíd cselekedetnek, márpedig a halakkal
pontosan ugyanez történik, amikor hatalmas hálókkal tömegestül kiemelik őket a
vízből. Dacára annak, hogy nem dorombol, és nem dörgölőzik, fájdalmat ugyanúgy
érez, mint te vagy én. Szenved, csak mondani nem tudja. Fullad, mikor kiveszik
a vízből, mintha minket nyomna valaki a víz alá, csak ordítani nem tud.
Számos izgalmas
és értékes kutatás látott napvilágot a halak emlékező-, tájékozódási-, és
kommunikációs-képességéről. Egyáltalán nem etikus, de jelen esetben említést
érdemlő kutatásokban azt találták, hogy akár csak az ember, fájdalom hatására a
halak is endorfin nevű neurotranszmittereket termelnek, melyek a belső fájdalomcsillapítást
intézik a szervezetben. (Az egyik legmagasabb értéke ezeknek például akkor
mérhető, amikor egy nő szül.) Ezen kívül napvilágra kerültek olyan kutatási
adatok is, hogy a halak – az emberhez hasonlóan – poszt-traumatikus stressz
reakciót adnak korábbi fájdalomingerek hatására. Mindez azt bizonyítja, hogy a
fájdalom halak esetében ugyanúgy fájdalom, mint egy emlősállat, mint egy ember
esetében.
A halak a
szupermarketekben 2 helyről származhatnak: halfarmokról vagy élő vizekből.
1. HALÁSZAT
Az
élővízből kifogott halakkal már csak nincs baj, nem? – kérdezik gyakran. Mert
az mégiscsak szabadon élt, ameddig tudott és hát, lássuk be az élet rendje
mégis csak az, hogy a nagyobb hal megeszi a kisebbet és az már igazán mindegy,
hogy most egy nagy hal vagy egy ember eszi meg… Nem, egészen biztos vagyok
benne, hogy nem ugyanaz a halálnem egy másik ragadozó által ott a helyszínen
elfogyasztva lenni és egy halászhálóba akadni, vergődni, majd amikor kiemelik a
hálót, szép lassan, összenyomódva fulladni meg.
Az óceánok és
tengerek túlhalászása az egyik legdurvább dolog, amit az emberiség az ökológiai
egyensúly ellen elkövetett. A nagy merítőhálók szó szerint kisöprik az óceánok
fenekét, a hihetetlenül gazdag élővilágot, a sok ezer egymásra épülő életformát.
Olyan ez, mintha a Louvre teljes gyűjteményét dobnánk ki az ablakon. A halászat
felelős a halfajták 70%-ának kipusztulásáért. Kincseket pusztítottunk el és a
teljes ökológiai egyensúlyt felborítottuk. Emellett a halászat rendkívül kőolaj
igényes iparág. Számítása válogatja, de a tengerekből zsákmányolt élelmiszer
kőolajigénye akár 100-szorosa is lehet a növénytermesztésnek.
A vontatóhálós
halászok évente több alkalommal gyakorlatilag legyalulják az óceánok fenekét, a
teljese flórát és faunát kipusztítva hatalmas területeken. A fix hálós halászok
egy hatalmas, de alig látható hálót eresztenek le, majd húznak fel, s miután
kiválogatták az értékesebb halakat, visszadobják a hálót a benne maradt
halakkal együtt, sorsukra hagyva őket. Egy harmadik módszer, hogy 100 km-es
távon 3000 horoggal nyársalják fel a halakat, s lassan emelik ki a vízből, így
az állatok haláltusája órákon át tart. A halászhálók a halak mellett rengeteg
vízimadarat ejtenek foglyul és ölnek meg, olyan fajokat is beleértve, mint az
albatroszok, alkák, búvármadarak és vadkacsák.
“Ha jelen helyzetben a partra vinnénk az összes
halászhajót, a halászat akkor sem állna le.
Az Európai Unió által készített felmérés szerint évente átlag mintegy
25ezer (!!) halászhálót hagynak el a halászok. A legnagyobb károkat a mélyebb
vizekre engedett eresztőhálók okozzák, mivel a mély vizekben gyengébb már a
hullámzás, és így éveken keresztül ott ölheti meg a halakat ez a csapda. És
sajnos ezeknek a hálóknak nem csak a halak esnek áldozatául. Vízimadarak,
tengeri emlősök ugyanolyan könnyen eshetnek csapdába. A hálóba gabalyodott
döglődő, vagy akár már elpusztult hal odacsalja a ragadozó halakat, madarakat,
melyek aztán szintén csapdába esnek” (halaszat.blog.hu)
2. HALFARMOK
A halfarmok ezzel
szemben látszólag kímélik a környezetet, hiszen ott nem a tengerből fogják ki a
halat, hanem maguk nevelik. Valójában viszont ahhoz, hogy ezeket a halakat
etessük, megint a tengerek irtózatos méreteket öltő kifosztása vezethet csak
el. A nagyobb halak kisebb halakat esznek és ezeket is ki kell fogni valakinek.
Úgy becsülik, hogy egy kiló halfarmon „termelt” halhúshoz 5 kiló tengeri
élővilágot kellett elpusztítani. Tonhal esetében ez a szám a 25 kg-t is
elérheti.
Egy évi 300 tonnát eladó halfarm ugyanannyi szennyvizet
termel, mint egy 100 000 fős település, s ebben a szennyvízben nagy
arányban vannak jelen olyan vegyi anyagok, melyekkel a túlzsúfolt farmokon a tömeges
megbetegedést előzik meg. A halfarmok vegyszerhasználata jelentős: antibiotikumok,
növekedési hormonok, génmanipulált táp – a szokásos koktél. Akárcsak a
húsiparban, tejiparban, tojásiparban. A kereskedelmi halászatban kifogott halak
40%-át pedig nagyüzemi állatok hizlalására használják fel."
(részlet az Állatvédők Könyve 6. fejezetből)
