Nagy szerencsénk, hogy vegánként étkezni egészségesebb, mint
vegyes táplálkozásúként. Ha nem így lenne, akkor tényleg nem lenne sok
esélyünk. Alig lennének pár tucatnyian, akik inkább halnának meg 10-20 évvel korábban iszonyatos
hiánybetegségektől senyvedve, mint hogy állatoknak ártsanak. De mivel ennek
éppen az ellenkezője igaz, az élelmiszeripari állathasználat kérdése sikerrel
kecsegtet. Idő kérdése csak, hogy meddig tudja az orvostudomány eltitkolni a
tényeket. Megrázó volt, amit a minap olvastam Semmelwiesz Ignác haláláról. Ő
volt az, aki „feltalálta”, hogy kezet kell mosni boncolás és szülések levezetés
között. Azt hittem, ezért minimum Nobel díjat kapott annak idején. De nem.
Elmegyógyintézetbe zárták és szökési kísérletének retorziójába belehalt (vagyis
agyonverték). Nem tetszett a dokiknak, amit hangoztatott. De halála után pár
évvel Pasteur megjelentette korszakzáró eredményeit a bacilusok létezéséről,
amivel lényegében ugyanazt mondta, mint Semmelweis. Előbb vagy utóbb mindig eljön
az idő, amikor már nem lehet tovább takargatni a tényeket.
„Sikerülni fog, mert elég őrült vagyok ahhoz, hogy azt gondoljam, lehetséges”
S hogy lesz-e egyszer vegán a világ? Az őszinte válaszom: nem tudom. Ha
azt mondod, képtelenség, azt mondom: nem tudhatod. Sem az igenben, sem a
nemben nem lehetünk száz százalékig biztosak. Meglátjuk. Egy dolog tudni és egy
másik dolog hinni. Hiszem, hogy lehetséges és igyekszem erősíteni a hitem. Mert amit hiszel, azt teremted meg magad
körül. Tegyük fel, hogy egy volt osztálytársad beszól egy vegán propaganda
képre. Két lehetőséged van, és hogy melyiket választod, nagyban függ attól,
hogy el tudod-e hinni, hogy ő egyszer vegán lesz. Ha úgy tekintesz rá, mint ellenségre,
aki reménytelen, aki naponta gyilkolja az állatokat és ezen soha nem is fog
változtatni, akkor nem csodálom, hogy durván visszaszólsz. Vitába keveredtek és
a vita végén mindkét fél még jobban meg lesz győződve a maga igazáról, mint
annak előtte. Ha viszont el tudod hinni, hogy egy nap ő is leszokik az
állathasználatról, ahogyan te is tetted (talán nem is olyan régen), akkor megértőbb,
türelmesebb leszel vele. Talán elhívod egy hambira a Kozmoszba, ahol egy gyenge
pillanatában zsebre vág egy vegán állatvédelem szórólapot és a végén nem hogy
vegán lesz, de még ő fog beszólni neked, hogy miért nem vegán még a kutyád.
Egyszóval nagyon-nagyon fontos, hogy mit hiszünk. Egyik kedvenc írom, Michael
Ende (Végtelen történt; Momó) írta a Varázslóiskola című mesében: „csak olyat tudsz varázsolni, amit el tudsz
képzelni”. Az álmodozás – már csak ezért is - nagyon-nagyon fontos dolog! Azt valósítjuk meg, amit el tudunk hinni. ...és ki ha mi nem?
„A cselekvés az elkeseredés legjobb ellenszere”

Van esély az állathasználat megszüntetésére. De csak akkor, ha csinálunk! Valamihez mindenkinek van tehetsége. Lehet például finom ételeket főzni másoknak, receptblogot szerkeszteni, fotózni, pólókat gyártani, találkozókat szervezni, filmeket feliratozni, szuperül sportolni, recepteket fordítani, könyvet fordítani, segíteni a kezdő vegánokat, blogot írni, előadásokat szervezni egyetemeken, gimikben, jótékonysági koncertet szervezni, vállalkozást indítani, például vegán étkezdét, menhelyen segíteni, barátokkal beszélgetni, könyveket kölcsön adni, szórólapot szerkeszteni, nyomtatni, kitenni ide-oda, eljönni velünk vegán infóasztalozni vasárnaponként… és még biztos van egy csomó, ami nem jutott eszembe. Ha mindannyian hozzátesszük a magunk kis aktivizmusát, akkor azt hiszem: igen. Lesz egyszer vegán az egész világ!