Ivartalanítás

Mi, állatvédők, itt, Kelet-Európában a hatalmas mennyiségű gazdátlan állat elhelyezésével küzdve sokat utálkozunk, sokat vitázunk egymás között. De egy valamiben egyetértünk: az ivartalanítással lehet megelőzni a gazdátlan állatok kezelhetetlen özönét. Ezt tartjuk megelőzésnek, szemben a tűzoltással, azaz a kutyák és cicák mentésével. Oltjuk a tüzet, mert nem lehet nem oltani, de a megelőzés az, amiben a megoldást látjuk. Jóval több a gazdátlan állat, mint az örökbefogadásra nyitott ember. Ésszerű, ha az állatok jövőbeli számát pedig ivartalanítással csökkentjük.

Több állatok jogaiért felszólaló vegántól hallottam már, hogy csonkításnak nevezi az ivartalanítást és ellenzi. Az érveik világosak és helytállóak.
  1 -Vajon emberekkel szemben is alkalmaznád az ivartalanítást akaratuk ellenére? Mondjuk olyan régiókban, ahol a gyerekek éhen halnak.
  2 - A probléma gyökere az, hogy az ember megpróbálta uralni a természetet. Nem lehet egy problémát ugyanazzal a hozzáállással megoldani, ami létrehozta. Nem lehet jó vége annak, ha istennek képzeljük magunkat.

  Nehéz erről írni, mert értem az érveket és nem tudom őket cáfolni. Nem tudom magasröptű elméletekkel védeni az ivartalanítást. Csak azt tudom, hogy önkénteskedtem olyan menhelyen, ahol 400 kutya élt és halt borzalmas körülmények között. S ilyen helyből nem 10 és nem 20 van az országban, s ahogy keletebbre megyünk, a helyzet csak egyre rosszabb.Nincs elég gazdijelölt és ha nem ivartalanítunk, akkor a kutyák és macskák száma csak nő.

   Kétszer vitáztam eddig ivartalanítás ellenes vegánokkal (mindkettő férfi volt). Egyikükkel személyesen beszélgettem és barátokként tekintettünk egymásra, másikukkal facebookon és nem ismertük személyesen egymást. Egyik alkalommal sem tudtunk egymás álláspontján egy fikarcnyit se változtatni. Nem tudom, kinek van igaza. De azt hiszem, hogy én értem azt, amit ők magyaráztak, viszont ők nem látták és nem tapasztalták azt, amit én. Nem látták a menhelyeken halni meg a bébiket és azt a sok-sok csodás személyiséget, akikért soha nem jött el senki és ott haltak meg a menhelyen egyedül. Egyszerűen nem volt elég gazdijelölt. Heti 2-3 ha kitévedt a menhelyre és heti 10-20-100 állat, akit be akartak hozni és jó ég tudja, végül hova vitték őket, amikor azt a választ kapták, hogy nincs hely.

   Az ivartalanítás tagadhatatlanul az állatok megcsonkítása és az se vitás, hogy megint csak erőfölényünkkel visszaélve istent játszunk. De ha az ember bármiben is több az állatnál, akkor az az intellektusa, Képes jobban átlátni dolgokat és jobb döntést hozni, mint az állatok, akik nem látnak túl az adott helyzeten. Ha az ő érdekükben tesszük, akkor - szerintem - nem csak lehet, de kell is beleavatkozunk, hiszen - s itt Francione professzort idézem - mi magunk hoztuk létre ezt a helyzetet (a túlszaporulatot).

 Mindkét vitát azzal zártam: mondj jobb megoldást! De erre ők azt felelték, nem nekünk kell megoldani.

   Hát, egyéne válogatja ki miért érzi felelősnek magát...  Ha nem akarunk segíteni, akkor persze mindegy. De ha segíteni akarunk rajtuk, akkor egyelőre nem tudunk ennél jobb megoldást.

DODI

   Sokan hiszik, hogy elég az is, ha nem hagyják az állataikat nemi életet élni. A magam részéről ezt egyrészt nagyobb kínzásnak tartom, mint egy altatásban végzett műtétet, másrészről 6 évvel ezelőtt  hajszál híján a karjaimban halt meg méhgyulladásban Dodim. Dodi 14 éves lány kutya volt akkor, akit kamaszként nem akartam ivartalaníttatni, mert akkor még én is kegyetlenségnek tartottam. Túlélte, de sosem épült föl teljesen az életmentő műtétből. A méhgyulladás tipikusan azokat a lány kutyákat veszélyezteti, akik nem szültek, de nem lettek ivartalanítva. Azóta minden velem élő állatot elviszek műtétre és még soha egyikük sem hízott el, vagy nem változott meg semmilyen módon a műtét után.  

Tény, hogy olyasmit teszünk az állatokkal, amit nem kívánnánk magunknak. De amíg a szaporítók halomra elletik a fajtatiszta kutyákat és az emberek azokat veszik örökbefogadás helyett, addig nem lehet az állatvédőkre mutogatni, akik úgy próbálják megoldani a helyzetet, ahogy tudják. Jelenlegi tudásunk alapján két dolgot tehetünk: ivartalanítunk minden lány és fiú kutyát és cicát, s ezzel egy időben felvilágosítjuk az embereket, hogy az örökbefogadás jobb, mint a vásárlás.

Aki jobb megoldást tud, ne hallgassa el!