Gary L. Francione jogász és egyetemi tanár. Ő volt az
első, aki állatjogot tanított egy amerikai jogi iskolában. Emellett tanít
emberi jogokat, büntetőjogot, büntetőeljárásokat és jogi filozófiát. Állatjogi
témában több könyve jelent meg, pl.: Animals, property and the law (1995); Rain
without thunder(1996); Animals as persons (2008).
GLF: A magam részéről ez alatt az arra való jogukat értem, hogy ne kezeljék
őket valaki tulajdonaként. Másként fogalmazva: a jogukat arra, hogy non-humán
személyekként tekintsünk rájuk. Ennek az egyetlen jognak az elismerése maga
után vonja az állatok használatának teljes beszüntetését.
Miért olyan
fontos, hogy tulajdonként vagy személyként tekintünk az állatokra?
GLF: Amennyiben valakire tulajdonként tekintünk, az azt jelenti, hogy az
értékét mi határozzuk meg, s nem ismerjük el annak saját, önmagáért való
értékét, ami független a mi megítélésünktől. Amikor egy élőlényre tulajdonként
tekintünk, akkor az illetőt úgy fogjuk fel, mint „tárgyat”, mint „valamit”.
Pontosan ez az a tényező, ami lehetővé teszi az állatok kizsákmányolását.
Továbbá abból fakadóan, hogy az állatok az emberek tulajdonai és hogy az
érdekeik védelme pénzbe kerül: az állatjóléti törvénymódosítások és reformok
által szolgáltatott védelem mindig nagyon-nagyon alacsony szintű lesz.
Mi lenne a következménye
annak, ha az állatok megkapnák azt a jogot, amiért küzdünk?
GLF: Ha felismernénk, hogy az állatok non-humán személyek, akkor felhagynánk
a kizsákmányolásukkal. Ennyi. Többé nem fogyasztanák és viselnénk őket, s nem
használnánk többet tudományos, szórakoztatási vagy egyéb célokra. Gondoskodnunk
kellene minden már élő háziállatról, de nem szaporíthatnánk őket többé – ebbe a
kutyák, macskák és egyéb házikedvencek is beletartoznak. Ami pedig a vadonélő
állatokat illeti, békén kellene hagynunk őket és az élőhelyeiket.
Milyen akadályok állnak
ennek a változásnak az útjában?
GLF: Sok akadály áll az útban: önzés, kapzsiság, hatalmas
erőszak-tolerancia és az a vélekedés, mely szerint az ember felsőbbrendű. Ez a
négy jut elsőként az eszembe. Szeretjük az állati eredetű élelmiszereket és
ruhadarabokat, és azt hisszük, morálisan elfogadható állatok milliárdjainak
szenvedését és halálát okozni a mi messze nem létfontosságú igényeink
érdekében.
Mi az az abolicionista mozgalom?
GLF: Az abolicionista álláspont (1) az állatok használatának teljes
eltörlését támogatja és elutasítja az állatok kizsákmányolásának szabályozását,
(2) azon alapszik, hogy az állatok érző lények és nem tartja mérvadónak, melyik
milyen értelmi szinten áll, (3) a vegán életmódot tartja erkölcsi minimumnak,
(4) elutasítja az erőszak minden formáját, tehát az állatjogi aktivizmus terén
is kizárólag a kreatív, erőszakmentes vegán ismeretterjesztést támogatja. Akik
szeretnék jobban megérteni az abolicionista mozgalmat, látogassák meg a
honlapomat: abolitionistapproach.com
Mit tanácsolsz azoknak,
akik segíteni szeretnének az állatokon?
GLF: Három dolgot tanácsolok: (1) váljanak vegánná, vagyis hagyjanak fel az
állati eredetű élelmiszerek, ruhák stb. fogyasztásával, (2) vegyenek részt
kreatív, erőszakmentes vegán felvilágosító munkában formális (pl.: iskolákban)
és nem formális keretek között is (családi és baráti körben), (3) fogadjanak
örökbe egy hontalan állatot (vagy akár állatokat, ha módjukban áll).
Ez pedig egy hosszabb (kb 25 perces) nagyon szuper beszélgetés:
