Dr Danielle Belardo, másnéven a Veggie MD ("Vega Doki") egy ideje már egyre több orvos kollégájától hallja, hogy szeretne átállni növényi étrendre, de nem tudja, hol kezdje. Pontosan ezért indította most el egy Instagram posztban azt a 7 napos kihívást, amire eddig 1.100 orvos iratkozott fel. A kihívás mindenki számára nyitott, vegyes táplálkozásúak és vegetáriánusok mellett még akár vegánok is jelentkezhetnek, s így a növényi étrendnek egy az átlagnál egészségesebb verziója mellett köteleződhetnek el, amiből a feldolgozott élelmiszerek és olajok kimaradnak.
Aki feliratkozik a honlapon (theveggiemd.com), nem csak egy jól megszerkesztett útmutatót, WHO adatokat és motiváló cikkeket, de remek recepteket is kap, amiket más vegán insta-szerkesztők ajánlottak fel erre a hétre.
Sokan kritizálták őt: miért csak egy hét?! Más hasonló programok 30 vagy 22 naposak voltak eddig. Danielle célja természetesen az, hogy segítsen az embereknek vegánra váltani. Minden út egy lépéssel kezdődik. Egy életmódváltás ugyanúgy kezdődhet egyetlen héttel, ahogy egy hónappal is, ám erre könnyebben és többen neveznek be.
Az utóbbi években egyre több egészségügyi kutatás támasztja alá, hogy a növényi étrend előnyösebb a hagyományosan húson,tojáson, tejterméken alapulónál. A World Cancer Research Fund (a világ egyik vezető rákkutató központja) szerint a daganatos megbetegedések kockázatát 40 %-kal csökkentheti a növényi alapú étrendre való mielőbbi áttérés.
Dr Belardo kardiológiai klinikáján, a Lankenau Medical Center-ben, azt tanítja meg betegeinek, hogyan tudják a keringési megbetegedéseket megelőzni vagy enyhíteni a növényi étrendre való áttéréssel. Számos betegének sikerült ilyen módon normalizálni a vérnyomását és leállni a napi gyógyszerszedésről.
Hozzá hasonlóan elkötelezett kollégái idén már 6. alkalommal rendezték meg éves konferenciájukat Plant-Based Nutrition Healthcare Conference címmel. Itt Eric Adams bejelentette, hogy elindítják a Bellevue Kórházban a Növényi alapú életmód programot, ami a pácienseknek információt, segítséget, támogatást fog adni a növényi étrendre váltáshoz.
Visszatérve dr Danielle Belardo egy hetes projektjére: a kihívás október 22-én, a doktornő születésnapján indul, amiről Danielle így nyilatkozott:
"Ha a feliratkozó orvosoknak csak egy töredékét meg tudom győzni, hogy integrálja a munkájába a növényi étrendet, az számomra a legcsodásabb szülinapi ajándék!"
Az
“ANIMA:
Animals. Faith. Compassion.”
című új rövidfilm rávilágít a vallás és az állathasználat
kapcsolatát övező félreértésekre, megkérdőjelezi a téves
berögződéseket!
A film 12 különböző vallás jeles
képviselőit szólaltatja meg, akik mind felhívják a figyelmet az
állatokkal való bánásmód fontosságára és eloszlatják azokat
a tévhiteket, amik a saját vallásuk állatokhoz fűződő
viszonyát érintik. Keresztény, buddhista, iszlám, Iskon hindu és
Vedanta hindu, zsidó, sikhizmita, Brahma Kumaris követő, Bahái
hívő, indigenita
és dzsainizmita
vallásgyakorlók egyaránt megosztják
velünk nézeteiket.
A
film megkérdőjelezi az emberek és állatok kapcsolatáról
való képzeteinket, egy sokkal
együttérzőbb
világ felé mutatva. Ez az első olyan filmművészeti alkotás, ami
ennyi különböző
vallás képviselőjét
megszólaltatja az állatok, s ezáltal az egész bolygó érdekében.
Az alkotók így fogalmaznak: „Reméljük,
hogy filmünk segíteni fog, hogy végérvényesen megváltoztassuk
azt, ahogyan az emberek az állatokkal bánnak, azáltal, hogy élő,
érző, érzelmes, szent lényekként tekintenek rájuk.”
Az
előzetesben Dr.
Gwynne Guibord tiszteletes,
a Guilboard Center alapítója és elnöke beszél a félreértésről,
ami a kereszténység húsevéssel való kapcsolatát övezi. A
Teremtés
könyvében az Úr az állatok és növények feletti uralkodást
adta az embereknek – ám ez
félrefordítás!
Isten valójában az embert a felelősségre és gondoskodásra
szólította fel! Ez teljesen megváltoztatja a mondat jelentését.
„Sosem
volt még ennyire életbe vágó, hogy tisztázzuk a vallási
tanításokat illető félreértéseket, amik alapján az emberek
indokoltnak,
jogosnak,
helyesnek
látják az állatok kizsákmányolását,
- mondja Dr.
Lo Spragueaz
ANIMA-ban. – Az
együttérzés minden vallás egyik alapvető motívuma. Itt az ideje
mozgósítani ezt a potenciált!”
Nemrég
került be a köztudatba az úgy nevezett „tiszta hús” fogalma,
amit a vágóhidat sosem látott, laboratóriumokban előállított
állati szövetekre használnak. Suzanna
Singer
rabbi szerint azonban az állati eredetű termékekre semmilyen
formában nincs szüksége az emberiségnek. „Mi
úgy hisszük
- mondja a rabbi az előzetesben – hogy
Isten sosem szánta az állatokat az embernek eledelül. Hiszen az
Éden kertben is a növényekre, a fákra, a mezőkre mutatott és
azt kínálta fel az embereknek. Állatok elfogyasztásáról szó
sem volt.”
Egy
2012-es becslés szerint az emberiség túlnyomó többsége
vallásosnak mondja magát. Emiatt a film mondanivalója hatalmas
potenciált jelent az állati eredetű termékek csökkentésében!.
Semmiképp nem
azért, mert a vegán életmód hülyeség. Bár sajnos könnyű erre
a következtetésre jutni – és teszik is jó páran. Ezért
gondolom hasznosnak megírni ezt a cikket most.
A „dilis” szó
olyasvalakiket jelöl, akik nem normálisak. Mi az, hogy normális?
Norma követő. Vagyis követi a többségi társadalom által
képviselt, elfogadott értékrendet, szokásokat. A normális nem
egyenlő azzal, hogy jó, helyes, becsületes. Pusztán megszokott és
elfogadott. Amerre a nyáj megy, arra van az előre. Az ettől elérő
irány a nem normális.
A vegán életmód
követése mind erkölcsileg, mind érzelmileg, mind
környezetvédelmileg, mind egészségügyileg előbbre visz minket a
jelenlegi többségi életformához képest. Ám ahhoz, hogy a
nyájtól – a többségi társadalomtól – eltérjünk, egy olyan
tulajdonságra van szükség, amit úgy neveznek: non-konformizmus.
A normális, azaz a társadalmi normákat követő ember a
konformista ember, akinek jól megy az alkalmazkodás és nem megy
jól az ellenkezője. Ezzel szemben a non-konformista emberek eleve
már sok szempontból kilógnak. Ezért van, hogy a non-konformista
emberek könnyebben, gyorsabban térnek át a vegán életmódra.
Számukra nem akkora ügy szembemenni az árral. Vagy azért, mert
eleve hangadók, divatdiktátorok, vagy gondolkodásukban
függetlenebbek, bátrabbak, vagy csak mindig is furának tartották
őket, tehát már rég megszokták a kiközösítést, a lenézést.
Nem minden non-konformista ember lelkisérült, avagy „dilis”,
van, aki szimplán bátor, okos, hangadó. De sokan nem bátorságból
lógnak ki, hanem mert nem sikerült beilleszkedniük a társadalomba.
Az eredmény ugyanaz minden esetben: árral szemben úszni, kilógni
megszokott.
A mozgalom elején,
amikor még nem olyan elfogadott, tehát nehezebb vegán elvek
szerint élni, logikus módon nagyobb arányban lesznek azok, akik
nem konformisták. Ahogy egyre több a vegán termék és egyre
inkább bekerül a köztudatba az, hogy a vegán életmód
egészséges, úgy lesz egyre könnyebb az életmódváltás és vált
át több alapvetően konformista ember is a vegán életmódra. A
normakövető embereknek nehezebb és ezért ők később
kapcsolódnak be a változásba. Ezért vannak most még az átlag
populáció arányainál nagyobb arányban a nonkonformisták, és
azon belül is a „dilisek” a vegánok között. Ettől nem kell
megijedni és messze menő következtetéseket levonni. Ahogy halad a
folyamat, úgy hígul fel ebből a szempontból is a mozgalom
képviselőinek csoportja, úgy lesz egyre sokszínűbb és egyre
nagyon rétegeket érintő.
Sok non-konformista
nem érti, mi tart ennyi ideig másoknak. De egy konformista embernek
nem megy olyan könnyen, hogy a családjában, munkahelyén, barátai
között felvállalja a változást, vagy egyáltalán el merjen
gondolkozni az érveinken. Nekik több idő kell, több információ,
több segítség. Mert nem mindenki lóg ki évtizedek óta a sorból.
Egy 95 évesen vegánra váltott nagyiról szóló CIKK kapcsán Felmerült bennem a kérdés: vajon életkorfüggő-e a változásra való képesség? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a fiatalok rugalmasak, az idősebbek rugalmatlanabbak. Az elmúlt héten lefolytatott kis minikutatásom eredményei szerint a 40-es, 50-es, 60-as, sőt, 70-es éveiket taposók is éppen úgy váltanak vegánra, mint a fiatalabb korosztály! A megkérdezettek többsége a FB-nak és a Youtube-nak köszönhetően jutott hozzá a szemléletformáló információkhoz. Ez nekünk, aktivistáknak fontos visszajelzés: kommunikációnkban ne csak az ifjúságot célozzuk be, mert 40 fölött is bőséggel akad közönségünk! Mindig előszeretettel kérdezgetem vegán ismerőseimet, hogy milyen nehézségekkel találták magukat szembe a kezdetekkor. A most kifaggatott 40-50-60-70 éves korosztály képviselői válaszaikban egy az egyben ugyanazokról a kihívásokról számoltak be, mint amiket máskor is kapok. Például nem tudta, mit mivel helyettesítsen; nehéznek érezte leszokni a sajtról; nem volt könnyű feldolgozni a baráti kör értetlenségét - ám mindezek nem túl gyakoriak, éppen csak elő-elő fordulgatnak. Kiragadnék néhányat a szívemhez legközelebb álló válaszok közül: Miért váltottál vegánra?
"Szeretném
látni felnőni az unokáimat."
(Kriszti, 45)
"Mint
ahogy képtelen lennék állatokat kínozni és megölni, rájöttem
hogy az sem helyes, ha másoknak pénzt adok azért hogy ezt
megtegyék helyettem." (Gergő, 43)
"A
lányom példáját követtem. Először ő váltott erre az
életmódra. Megismertette velem azokat a filmeket és cikkeket,
melyek hatására teljesen más szemszögből láttam rá ennek az
életfelfogásnak az előnyeire." (Katalin, 63)
"Ez volt a logikus lépés"
(Károly, 76)
Miért jó vegánnak lenni?
"Mintha
egy félig vakon leélt élet vége felé lehullt volna a hályog a
szememről. Jobban látom a valóságot, amit a legtöbben nem
szeretnek látni, újra összebarátkoztam kisgyerekkori önmagammal,
aki ösztönösen lázadni akart az állati lét gyötrelmei
ellen." (Attila, 62)
"Azóta egyszerűen nem kapok el semmilyen
betegséget, sőt, tele vagyok energiával. Bringával járok be dolgozni Budakesziről
Budapestre. A bringázásnak is biztos köszönhető, de fogytam kb. 15 kilót,
fogyókúrázás nélkül. Azelőtt mindig küszködtem túlsúllyal." Gergő, 43)
"Még
jobban szinkronba került az életmódom az állatvilág iránti
mélységes szeretetemmel." (Károly, 76)
"Egészségesebbnek, energikusabbnak érzem magam és sokkal változatosabban étkezem, mint korábban" (Sára, 44)
Hogy fogadta a környezeted a váltást?
"A párom elfogadja és mindenben támogat, de ő nem vegán. A baráti
körömben, a munkahelyemen ez szinte mindig téma, kérdeznek, nem
igazán értik. Csodabogárnak tartanak." (Erika, 54)
"A
családom szemöldökhúzogatva, de végülis
elfogadta. A lányaim támogatva, elfogadva, csak nekik ne legyen
kötelező. Ma már a lányaim is vegánok." (Kriszti, 45)
"Ahogy az én vegánságomat hogy fogadják, az rajtam múlik.
Ha valakiben felmerül a kérdés, hogy az övét hogy fogadják,
akkor azt mondom: őrajta fog múlni." (Laci, 45)
Végszó:
"Nagyon
sajnálom, hogy nem találkoztam hamarabb ezzel az életmóddal. 40
évig voltam pedagógus. Mindig is az egészséges táplálkozásra
ösztönöztem a tanítványaimat. Biztos sok gyermek lett volna
fogékony ezekre az ismeretekre. Valószínűleg az ellenérdekelt
élelmiszeripari cégek miatt nem kerülnek be jobban a köztudatba a
negatív információk. Már a főiskolákon és egyetemeken is
informálni kellene a hallgatókat. (Katalin, 62)
Ahogy neked könnyebb. Minden út Rómába vezet. Nyilván az állatoknak, a bolygónak és az egészségednek az lenne a legjobb, ha azonnal dobnád az összes állati eredetű terméket. Ettől még lehet, hogy ez neked nem fekszik - és ettől sem leszel rossz ember. Próbálkozz! Tűzz ki célokat és veregesd vállon magad, ha sikerül.
Ne téveszd szem elől a célt, de ne is légy türelmetlen magaddal. Várj, fordítsuk át pozitívba: tartsd szem előtt a célt és közben légy türelmes önmagaddal. Sokakat ismerek, akik hirtelen lettek vegánok és sokakat, akik fokozatosan. Hosszú távon ez semmit nem jelent. Évtizedeken át leszel Te még stabilan vegán, ne aggódj.
Fogadd el, hogy a pofára esés is az út része. Ha elbuktál - becsúszott egy tejcsoki -, állj fel, porold le a térded és menj tovább. Az önostorozás teljesen felesleges. Gondolj bele, hányszor esik orra egy 1 éves, mikor járni tanul. Na ugye. Ahhoz képest egész jó vagy!!!
Tippek:
- Kezdő Vegán Klub havi 1 vasárnap Galgóczi Dórival az Édes Élet cukiban, itt mindent meg lehet kérdezni, tapasztalatot cserélni, mindenkit szívesen látnak függetlenül attól, hogy mit eszik és mit nem. kezdő klub 2018 január
- Iratkozz fel a Vega Ninja oldal 30 napos receptfolyamára! nem kell 100%-ban lekövetned, de sok jó ötletet ad!
- Kérdezd meg barátodat, Google-t, hogy tud-e vegán receptet a kedvenc ételedhez (biztos, hogy tud!)
- Ajándékozd meg magad egy kis éttermezéssel! Ha Pesten laksz, nagyon könnyű dolgod van!
- Kövess be pár vegán oldalt vagy celebet a közösségi oldalakon!
- Kérd meg egy vegán haverodat, vigyen el bevásárolni legközelebb! Nem nagy vicc az egész, de könnyebb, ha ketten vagytok!
- Nézz be egy vegán piknikre, filmklubra, V12 klubra vagy Vegan Sunday Marketre, Food Festre, amit épp hirdetnek fb-on! Vegan Sunday Market 2018. jan. 14
- Tűzz ki pici célokat! Például csinálj egy teljesen vegán napot. Akár holnap? Vagy egy olyan hetet, ahol minden reggeli növényi vagy minden vacsi, vagy ahogy neked könnyebb. Te ismered az életed. Te tudod, hogyan a legjobb!
Szuper előadást tartott arról, hogy VIGYÁZZUNK SAJÁT MAGUNKRA,
hogy aktivistaként hosszú távon hatékonyan tudjunk dolgozni.
Magyar felirat helyett egy összefoglalót írtam azoknak, akiknek ez angolul túl sok.
Egy olyan világban élünk, ahol a társadalom minden nap nyomást gyakorol ránk, hogy idomuljunk a domináns ideológiához, egy rendkívül erőszakos ideológiához. Egy olyan világban élünk, ahol mindenütt holttestek vesznek körül minket a boltok polcain. Emberek, akiket szeretünk, megeszik ezeket a holttesteket, és úgy tesznek, mintha ezzel semmi baj nem lenne. Majd ezek után minket néznek hülyének. Minden nap cipeljük magunkkal az állatok mérhetetlen szenvedésének tudatát.
Fenntartható aktivizmus alatt azt értem, amikor az amit kapsz, egyenlő azzal vagy több, mint amit magadból adsz. A lényeg, hogy odafigyelj a saját igényeidre. Fizikai, praktikai, érzelmi, pénzügyi, spirituális igényeinkre egyaránt.
Gondolj bele, milyen olyan emberrel párkapcsolatban lenni, aki nem figyel oda az igényeinkre. Ugyanezt éljük át akkor is, amikor mi magunk nem adjuk meg saját magunknak, amire szükségünk van.
A fenntarthatóság az egyik kulcskérdés abban, hogy a mozgalom fejlődjön és végül elérje a célját. A fenntarthatóság nem valami, amink van, hanem valami, amit gyakorlunk, amit csinálunk, ahogy viselkedünk saját magunkkal szemben.
TANÁCSOK:
1. Helyezd előtérbe a saját fenntarthatóságodat! (Tanulj meg nemet mondani!)
2. Tájékozódj a BURN-OUT és a STS kérdésében! (alább kifejtve)
3. Légy tudatában a saját igényeidnek!
4. Hozd meg a döntést, hogy gondoskodni fogsz a saját igényeidről! Kérdezd meg magadtól minden nap: mire van szükségem, hogy jobban érezzem magam?
Hány olyan tétel van ezen a listán, amit Te is így érzel?
1. úgy érzem, az aktivizmusom soha nem elég, többet kellene tennem
2. mások problémái nem igazi problémák; semmi ahhoz képest, amiket láttam
3. néha nehezemre esik meghallgatni másokat
4. ha tehetem, elkerülöm a többi embert... kicsit már túl sok nekem az emberekből....
5. a világban többnyire 3 féle szereplőt látok: áldozat, agresszor, megmentő
6. úgy érzem, eltávolodtam másoktól, a világtól vagy saját magamtól
7. rengeteget aggódom, szorongok
8. néha bűntudatom van, ha jól érzem magam, bulizom
9. a saját igényeim nem olyan fontosak, azokra nem figyelek, az állatok a fontosak
10. néha rám törnek rémes gondolatok arról, amiket láttam/ néha rémálmaim vannak
11. egyre könnyebb engem felidegesíteni
12. cinikus vagyok, nem hiszem, hogy az emberiség, vagy a világ jobb lesz
13. szerintem valami vagy jó vagy rossz, köztes megoldás nincs
14. néha már nem érzek semmit, nem érzem a fájdalmat, a szomorúságot sem
15. mindenki csak kihasznál, mindenhol csak segítek és velem senki sem törődik
16. olyan vagyok, mint egy szuperhős, bármit elviselek, bármire képes vagyok
17. alvászavaraim vannak (nem tudok pihentetően vagy eleget aludni/ túl sokat alszom)
18. nem érzem, hogy képes vagyok változást elérni az emberekben
19. depressziós vagyok
20. tehetetlennek és reményvesztettnek érzem magam
Traumatizáltak vagyunk mindannyian, akik szembesültünk azzal, mit történik az állatokkal az iparágakban. Ezt nevezik úgy, hogy STS (secondary traumatic stress). Ez nem más, mint a PTS vagyis a poszt traumás stressz másodlagos formája, amit az él át, aki tanúja mások traumájának, jelen esetben mások brutális bántalmazásának. Fontos tudni, hogy az STS normális és egészséges reakció arra, amikor szörnyűségeket látunk. Amikor ezzel nem foglalkozunk, amikor ebből már komoly problémáink vannak, azt nevezik úgy, hogy STSD szekunder traumatikus stressz rendellenesség.
- Tehát a PTSD az áldozatok problémája.
- Az STSD pedig az erőszak tanúinak problémája.
Az, hogy az STS-ből kialakul-e STSD, vagyis más szóval kórossá válik-e a saját reakciónk arra, amit tanúként átéltünk (az állatokkal történő borzalmakat értjük most ez alatt), két tényezőtől függ:
- a stressz faktor vagy a trauma intenzitásától
- a saját lelki egészségünktől
A traumák olyanok a léleknek, mint a kórokozók az immunrendszernek. Ha erős a "lelki immunrendszerünk", ezt nevezi Melanie Joy rezilienciának, akkor meg tudunk küzdeni ezekkel a nehézségekkel.
Amikkel erősíthetjük a saját lelki ellenálló képességünket:
1. Ápoljuk emberi kapcsolatainkat, barátságainkat! Engedjük meg magunknak, hogy nem vegánokat is szeressünk!
2. Ismerjük fel saját igényeinket és ismerjük el jogosságukat! Gondoskodjunk önmagunkról is!
3. Ha már tudjuk, mit történik az állatokkal, ne nézzünk további sokkoló képsorokat.
4. Legyen egy ember az életünkben, aki figyel ránk, aki annak lát, akik vagyunk.
5. Minden nap legyen szünet, pihenés, legalább egy óra nem strukturált idő, amikor azt csinálunk, ami jól esik, amikor kikapcsolunk, mint egy töltőre tett aksi.
6. Tudatosítsuk, milyen érzéseink, gondolataink vannak! Folyamatosan beszélünk magunkhoz. Álljunk meg naponta többször és vegyük észre, hogyan beszélünk magunkhoz. Változtassuk meg a hangnemet! Legyünk kedvesebbek önmagunkhoz!
7. Fogadjuk el a tökéletlenséget magunkban és másokban is!
8. Tanuljunk hatékony kommunikációt!
9. Adjunk hálát azért, amiket kaptunk az élettől!
10. Adjuk meg magunknak engedélyt arra, hogy ne mindenkinek minden helyzetben beszéljünk a vegánságról. Nem kell napi 24 órában folyamatosan aktivistának lenni. Kell pihenni is.
záró idézet az előadásban:
"Ne csak azt kérdezd magadtól, mire van szüksége a világnak!
Azt a kérdést is tedd fel magadnak, mire van szükséged neked,
