2018. január 28., vasárnap

Nem csak a húszéveseké!

Egy 95 évesen vegánra váltott nagyiról szóló CIKK kapcsán Felmerült bennem a kérdés: vajon életkorfüggő-e a változásra való képesség?
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a fiatalok rugalmasak, az idősebbek rugalmatlanabbak. Az elmúlt héten lefolytatott kis minikutatásom eredményei szerint a 40-es, 50-es, 60-as, sőt, 70-es éveiket taposók is éppen úgy váltanak vegánra, mint a fiatalabb korosztály!
A megkérdezettek többsége a FB-nak és a Youtube-nak köszönhetően jutott hozzá a szemléletformáló információkhoz. Ez nekünk, aktivistáknak fontos visszajelzés: kommunikációnkban ne csak az ifjúságot célozzuk be, mert 40 fölött is bőséggel akad közönségünk!
Mindig előszeretettel kérdezgetem vegán ismerőseimet, hogy milyen nehézségekkel találták magukat szembe a kezdetekkor. A most kifaggatott 40-50-60-70 éves korosztály képviselői válaszaikban egy az egyben ugyanazokról a kihívásokról számoltak be, mint amiket máskor is kapok. Például nem tudta, mit mivel helyettesítsen; nehéznek érezte leszokni a sajtról; nem volt könnyű feldolgozni a baráti kör értetlenségét - ám mindezek nem túl gyakoriak, éppen csak elő-elő fordulgatnak.
Kiragadnék néhányat a szívemhez legközelebb álló válaszok közül:

Miért váltottál vegánra?
"Szeretném látni felnőni az unokáimat." 
 (Kriszti, 45)


"Mint ahogy képtelen lennék állatokat kínozni és megölni, rájöttem hogy az sem helyes, ha másoknak pénzt adok azért hogy ezt megtegyék helyettem." (Gergő, 43)

"A lányom példáját követtem. Először ő váltott erre az életmódra. Megismertette velem azokat a filmeket és cikkeket, melyek hatására teljesen más szemszögből láttam rá ennek az életfelfogásnak az előnyeire." (Katalin, 63)

"Ez volt a logikus lépés" 
(Károly, 76)

Miért jó vegánnak lenni?
"Mintha egy félig vakon leélt élet vége felé lehullt volna a hályog a szememről. Jobban látom a valóságot, amit a legtöbben nem szeretnek látni, újra összebarátkoztam kisgyerekkori önmagammal, aki ösztönösen lázadni akart az állati lét gyötrelmei ellen." (Attila, 62)

"Azóta egyszerűen nem kapok el semmilyen betegséget, sőt, tele vagyok energiával. Bringával járok be dolgozni Budakesziről Budapestre. A bringázásnak is biztos köszönhető, de fogytam kb. 15 kilót, fogyókúrázás nélkül. Azelőtt mindig küszködtem túlsúllyal." Gergő, 43)

"Még jobban szinkronba került az életmódom az állatvilág iránti mélységes szeretetemmel." (Károly, 76)

"Egészségesebbnek, energikusabbnak érzem magam és sokkal változatosabban étkezem, mint korábban" (Sára, 44)

Hogy fogadta a környezeted a váltást?
"A párom elfogadja és mindenben támogat, de ő nem vegán. A baráti körömben, a munkahelyemen ez szinte mindig téma, kérdeznek, nem igazán értik. Csodabogárnak tartanak." (Erika, 54)

"A családom szemöldökhúzogatva, de végülis elfogadta. A lányaim támogatva, elfogadva, csak nekik ne legyen kötelező. Ma már a lányaim is vegánok." (Kriszti, 45)

"Ahogy az én vegánságomat hogy fogadják, az rajtam múlik. Ha valakiben felmerül a kérdés, hogy az övét hogy fogadják, akkor azt mondom: őrajta fog múlni." (Laci, 45)


Végszó:
"Nagyon sajnálom, hogy nem találkoztam hamarabb ezzel az életmóddal. 40 évig voltam pedagógus. Mindig is az egészséges táplálkozásra ösztönöztem a tanítványaimat. Biztos sok gyermek lett volna fogékony ezekre az ismeretekre. Valószínűleg az ellenérdekelt élelmiszeripari cégek miatt nem kerülnek be jobban a köztudatba a negatív információk. Már a főiskolákon és egyetemeken is informálni kellene a hallgatókat. (Katalin, 62)  


(a linken szereplő cikket pár napon belül feltesszük a Vegán Állatvédelem oldalra magyarul)

Vallások és vegán életmód kapcsolata - ANIMA egy új film!

Az  “ ANIMA: Animals. Faith. Compassion.”  című új rövidfilm rávilágít a vallás és az állathasználat kapcsolatát övező félreértésekre, m...