2018. május 18., péntek

Üdv az oldalon!

Szinte biztos, hogy Téged is, ahogyan engem is: vegyes táplálkozásúnak neveltek. Azt tanultuk, hogy ez így normális. Nem túl jó érzés rájönni, hogy amit a szüleink és tanáraink etettek velünk – konkrét és átvitt értelemben egyaránt – az nem volt éppen a legjobb. De ha ezen a sokkon túltesszük magunkat, akkor rájövünk, hogy felelősek vagyunk a tetteinkért és azok következményeiért. Mivel szüksége valójában nincs rá, az ember maga dönthet arról, fogyaszt-e állati eredetű élelmiszert és egyéb termékeket vagy sem.  

„Az állathasználat 99.9999%-a csupán kényelemből, megszokásból vagy élvezetből történik.”     
Gary L. Francione

   Vegánnak lenni azt jelenti, hogy az ember elutasítja az állatok saját céljainkra való használatát. Ez pedig azon az egyszerű tényen alapszik, hogy az állatok nem az emberekért léteznek. Ebből kifolyólag a vegán ember nem fogyaszt vagy használ olyan holmit vagy szolgáltatást, amihez állatokat használtak. Tehát nem eszik húst, tejterméket, tojást, mézet, vagy bármi mást, amit állatoktól vettek el. Nem használ vagy visel bőrt, gyapjút, selymet, toll és szőrme holmit. Nem jár állatkertbe, állatokat szerepeltető cirkuszba, vadászatra, horgászatra és hasonló helyekre. Nem használ olyan kozmetikumokat és tisztítószereket, amelyek állati eredetű összetevőket tartalmaznak és olyanokat sem, melyeket állatokon teszteltek. Végül, de nem utolsó sorban, amikor van választási lehetősége, kerüli az olyan gyógyszerek és egészségügyi eljárások igénybevételét, amit állatok használatával fejlesztettek ki. 

   Mindez első hallásra nehéznek vagy kivitelezhetetlennek tűnik. A vegán elvek betartására senki nem kényszeríti az embereket, mindenki a maga tempójában valósítja meg. A kulcsszó nem a lemondás, hanem a változtatás. A vegánok nem aszkéták, nem kenyéren és vízen élő szentek. Teljesen hétköznapi emberek, akik vették a fáradtságot, hogy újra gondolják régi szokásaikat és új szokásokra cseréljék azokat.

2018. május 12., szombat

Vegán Étkezdék Budapesten




Vegetáriánus helyek
  • Napos Oldal
    VI. kerület Jókai utca 7.
  • Atma Center
    V. kerület Üllői út 6.
  • Hummusz bár
    XIII. kerület Hollán Ernő utca 6.
    V. kerület Alkotmány utca 20
További listákat ezeken az oldalakon is találsz:
www.veganinja.hu
www.veganorigo.hu

2018. január 28., vasárnap

Nem csak a húszéveseké!

Egy 95 évesen vegánra váltott nagyiról szóló CIKK kapcsán Felmerült bennem a kérdés: vajon életkorfüggő-e a változásra való képesség?
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a fiatalok rugalmasak, az idősebbek rugalmatlanabbak. Az elmúlt héten lefolytatott kis minikutatásom eredményei szerint a 40-es, 50-es, 60-as, sőt, 70-es éveiket taposók is éppen úgy váltanak vegánra, mint a fiatalabb korosztály!
A megkérdezettek többsége a FB-nak és a Youtube-nak köszönhetően jutott hozzá a szemléletformáló információkhoz. Ez nekünk, aktivistáknak fontos visszajelzés: kommunikációnkban ne csak az ifjúságot célozzuk be, mert 40 fölött is bőséggel akad közönségünk!
Mindig előszeretettel kérdezgetem vegán ismerőseimet, hogy milyen nehézségekkel találták magukat szembe a kezdetekkor. A most kifaggatott 40-50-60-70 éves korosztály képviselői válaszaikban egy az egyben ugyanazokról a kihívásokról számoltak be, mint amiket máskor is kapok. Például nem tudta, mit mivel helyettesítsen; nehéznek érezte leszokni a sajtról; nem volt könnyű feldolgozni a baráti kör értetlenségét - ám mindezek nem túl gyakoriak, éppen csak elő-elő fordulgatnak.
Kiragadnék néhányat a szívemhez legközelebb álló válaszok közül:

Miért váltottál vegánra?
"Szeretném látni felnőni az unokáimat." 
 (Kriszti, 45)


"Mint ahogy képtelen lennék állatokat kínozni és megölni, rájöttem hogy az sem helyes, ha másoknak pénzt adok azért hogy ezt megtegyék helyettem." (Gergő, 43)

"A lányom példáját követtem. Először ő váltott erre az életmódra. Megismertette velem azokat a filmeket és cikkeket, melyek hatására teljesen más szemszögből láttam rá ennek az életfelfogásnak az előnyeire." (Katalin, 63)

"Ez volt a logikus lépés" 
(Károly, 76)

Miért jó vegánnak lenni?
"Mintha egy félig vakon leélt élet vége felé lehullt volna a hályog a szememről. Jobban látom a valóságot, amit a legtöbben nem szeretnek látni, újra összebarátkoztam kisgyerekkori önmagammal, aki ösztönösen lázadni akart az állati lét gyötrelmei ellen." (Attila, 62)

"Azóta egyszerűen nem kapok el semmilyen betegséget, sőt, tele vagyok energiával. Bringával járok be dolgozni Budakesziről Budapestre. A bringázásnak is biztos köszönhető, de fogytam kb. 15 kilót, fogyókúrázás nélkül. Azelőtt mindig küszködtem túlsúllyal." Gergő, 43)

"Még jobban szinkronba került az életmódom az állatvilág iránti mélységes szeretetemmel." (Károly, 76)

"Egészségesebbnek, energikusabbnak érzem magam és sokkal változatosabban étkezem, mint korábban" (Sára, 44)

Hogy fogadta a környezeted a váltást?
"A párom elfogadja és mindenben támogat, de ő nem vegán. A baráti körömben, a munkahelyemen ez szinte mindig téma, kérdeznek, nem igazán értik. Csodabogárnak tartanak." (Erika, 54)

"A családom szemöldökhúzogatva, de végülis elfogadta. A lányaim támogatva, elfogadva, csak nekik ne legyen kötelező. Ma már a lányaim is vegánok." (Kriszti, 45)

"Ahogy az én vegánságomat hogy fogadják, az rajtam múlik. Ha valakiben felmerül a kérdés, hogy az övét hogy fogadják, akkor azt mondom: őrajta fog múlni." (Laci, 45)


Végszó:
"Nagyon sajnálom, hogy nem találkoztam hamarabb ezzel az életmóddal. 40 évig voltam pedagógus. Mindig is az egészséges táplálkozásra ösztönöztem a tanítványaimat. Biztos sok gyermek lett volna fogékony ezekre az ismeretekre. Valószínűleg az ellenérdekelt élelmiszeripari cégek miatt nem kerülnek be jobban a köztudatba a negatív információk. Már a főiskolákon és egyetemeken is informálni kellene a hallgatókat. (Katalin, 62)  


(a linken szereplő cikket pár napon belül feltesszük a Vegán Állatvédelem oldalra magyarul)

2018. január 7., vasárnap

Vegán leszek... fokozatosan vagy hirtelen?

Fokozatosan vagy hirtelen?
Ahogy neked könnyebb. Minden út Rómába vezet. Nyilván az állatoknak, a bolygónak és az egészségednek az lenne a legjobb, ha azonnal dobnád az összes állati eredetű terméket. Ettől még lehet, hogy ez neked nem fekszik - és ettől sem leszel rossz ember. Próbálkozz! Tűzz ki célokat és veregesd vállon magad, ha sikerül.

   Ne téveszd szem elől a célt, de ne is légy türelmetlen magaddal. Várj, fordítsuk át pozitívba: tartsd szem előtt a célt és közben légy türelmes önmagaddal. Sokakat ismerek, akik hirtelen lettek vegánok és sokakat, akik fokozatosan. Hosszú távon ez semmit nem jelent. Évtizedeken át leszel Te még stabilan vegán, ne aggódj.

Fogadd el, hogy a pofára esés is az út része. Ha elbuktál - becsúszott egy tejcsoki -, állj fel, porold le a térded és menj tovább. Az önostorozás teljesen felesleges. Gondolj bele, hányszor esik orra egy 1 éves, mikor járni tanul. Na ugye. Ahhoz képest egész jó vagy!!! 

Tippek:

 - Kezdő Vegán Klub havi 1 vasárnap Galgóczi Dórival az Édes Élet cukiban, itt mindent meg lehet kérdezni, tapasztalatot cserélni, mindenkit szívesen látnak függetlenül attól, hogy mit eszik és mit nem. kezdő klub 2018 január

- Iratkozz fel a Vega Ninja oldal 30 napos receptfolyamára! nem kell 100%-ban lekövetned, de sok jó ötletet ad!

- Kérdezd meg barátodat, Google-t, hogy tud-e vegán receptet a kedvenc ételedhez (biztos, hogy tud!)

- Ajándékozd meg magad egy kis éttermezéssel! Ha Pesten laksz, nagyon könnyű dolgod van!

- Kövess be pár vegán oldalt vagy celebet a közösségi oldalakon!

- Kérd meg egy vegán haverodat, vigyen el bevásárolni legközelebb! Nem nagy vicc az egész, de könnyebb, ha ketten vagytok!

- Nézz be egy vegán piknikre, filmklubra, V12 klubra vagy Vegan Sunday Marketre, Food Festre, amit épp hirdetnek fb-on! Vegan Sunday Market 2018. jan. 14

- Tűzz ki pici célokat! Például csinálj egy teljesen vegán napot. Akár holnap? Vagy egy olyan hetet, ahol minden reggeli növényi vagy minden vacsi, vagy ahogy neked könnyebb. Te ismered az életed. Te tudod, hogyan a legjobb!

- Nézegess YouTube videókat VÁE csatornán :)

- Szörfözz vegán receptblogokon!

- Kóstolgasd a szuper VegaNinja oldalt! https://veganinja.hu/

- Itt, ezen a blogon is találsz rengeteg cikket ;)


Vegán kutya?

Amikor először hallottam erről, én is úgy gondoltam, hogy őrültség. Függetlenül attól, hogy mit olvastam a neten, nem próbáltam ki addig, amíg nem találkoztam olyan hús-vér emberrel, akinek a kutyája állatorvosi javaslatra növényi koszton él és jól van. Ez 2011 szeptemberében történt meg. Azóta sem álltunk vissza a hagyományos tápokra és ezidáig nem volt olyan problémánk, aminek a növényi koszt oka vagy súlyosbítója lett volna, legjobb tudomásom szerint.



Elméleti kérdés:   A kutya ragadozó?

A kutya egy ember által megteremtett állatfaj. Az ősei kétségtelenül ragadozók voltak több mint 10 ezer évvel ezelőtt. Legelemibb tulajdonsága, hogy az ember társa. Hogy mi a természetes tápláléka? Ez a kérdés azért nem értelmes, mert a kutya soha nem volt a természet része. Helyesebb úgy feltenni a kérdést: mit eszik a kutya természetéből fakadóan? Válasz (szerintem) : amit a gazdája. Egy kutya akkor is veled marad, ha az aluljáróba kényszerülsz és akkor is, ha luxus villába. Neki tök mindegy. Alkalmazkodik. A növényi étrend inkább luxus villa, mint aluljáró, mert sokkal alacsonyabb a méreganyagtartalma.
Az ember és a kutya tápanyag szükséglete egyaránt fedezhető növényi forrásokból a megfelelő kiegészítők használatával, lásd lentebb. Akkor miért is ne? Egyetlen ellenérvünk, hogy őseik több mint 10 ezer évvel ezelőtt ragadozók voltak. Számomra ez egyszerűen nem elég fajsúlyos érv, ismerve a mezőgazdasági állattenyésztés környezetvédelmi, etikai és egészségügyi aspektusait.



Gyakorlati kérdés:    Mivel eteted?

Nálunk az vált be, hogy (1) reggelire száraz tápot kapnak, (2) vacsira pedig főtt ételt vegán kutyák számára kifejlesztett vitaminporral.

(1) itthon is kapható teljes értékű vegán száraz tápok:
Ami Dog
Pitti Boris
Yarrah

(2) főtt ételünk alapvetően 3 összetevős: hüvelyes + gabona + zöldség és ehhez jön hozzá a darált lenmag és a V-Complete vitaminpor,  ami nélkül senkinek nem ajánlom, hogy házi koszton tartsa a kutyáját, mert nagyon fontos anyagok nincsenek benne az előbbi összetevőkben.

zöldség nálunk például:   sárgarépa, brokkoli, fehérrépa, zeller, cukkini
gabona nálunk például:    rizs, durumtészta, gersli, köles, hajdina, bulgur, kuszkusz
hüvelyes nálunk például:   lencse, sárgaborsó, csicseriborsó, zöldborsó, vöröslencse, tarkabab

Fontos, hogy a hüvelyeseket puhára főzzük és turmixolva adjuk hozzá a főtt gabonához és zöldséghez. Azokon a napokon, amikor nincs időm reggel feltenni a kuktába főni a hüvelyest, konzervet szoktunk nyitni este. Nem annyira egészséges a tartósítók és hozzáadott cukrok miatt, de a kutyák szeretik (és egyetlen anyuka se tökéletes).
Az arányokat, mennyiségeket ki kell tapasztalni. Nem elég tudni a kutya testsúlyát, hiszen kor, testmozgás, alkat, személyiség, lelkiállapot és egy sor más befolyásolhatja, mi hogy jó nekik. Figyelni kell. Matyim például puffad, ha a keverékben több a hüvelyes, mint a gabona, ezért erre figyelünk. Mindenképpen az odafigyelés a kulcsa, a rendszeres (mondjuk éves) állatorvosi kivizsgálás pedig mindig ajánlott függetlenül attól, mit eszik a kutyád.


Mit szól az állatorvos?
10-ből 9 hülyének néz. Mi akkor mondtuk el, amikor már sok éve éltek így és a doki is ismert minket eléggé ahhoz, hogy tudja, lelkiismeretes gazdikként nem csinálnánk, ha azt látnánk, hogy nem jó nekik. Új doki, új kutya esetén rizikós a kommunikáció. Szerintem nem is feltétlenül szükséges ezzel kezdeni. Akit megnyugtat, hogy tud beszélni az etetésről egy dokival, annak dr Kungl Krisztinát ajánlom, aki az egyetemi klinika belgyógyászatán és a kisállat onkológiai központban is rendel. Ha maga nem is pártolja a növényi étrendet, tudja, hogy lehet jól csinálni, nem néz hülyének (vagy jól titkolja :) ) és tud tanácsot adni, nekünk is sokat segített az elején.



További nagyon szuper vega kutyás cikkek:
Steiner Kristóf cikke
Vega Ninja cikke
ZöldElla cikke


2017. szeptember 18., hétfő

FENNTARTHATÓ AKTIVIZMUS Melanie Joy előadásának kivonata

Melanie Joy vegán pszichológus és aktivista. 
A carnism (kárnizmus) fogalom megalkotója, 

Szuper előadást tartott arról, hogy VIGYÁZZUNK SAJÁT MAGUNKRA,
hogy aktivistaként hosszú távon hatékonyan tudjunk dolgozni.
Magyar felirat helyett egy összefoglalót írtam azoknak, akiknek ez angolul túl sok.


Egy olyan világban élünk, ahol a társadalom minden nap nyomást gyakorol ránk, hogy idomuljunk a domináns ideológiához, egy rendkívül erőszakos ideológiához. Egy olyan világban élünk, ahol mindenütt holttestek vesznek körül minket a boltok polcain. Emberek, akiket szeretünk, megeszik ezeket a holttesteket, és úgy tesznek, mintha ezzel semmi baj nem lenne. Majd ezek után minket néznek hülyének. Minden nap cipeljük magunkkal az állatok mérhetetlen szenvedésének tudatát.

Fenntartható aktivizmus alatt azt értem, amikor az amit kapsz, egyenlő azzal vagy több, mint amit magadból adsz. A lényeg, hogy odafigyelj a saját igényeidre. Fizikai, praktikai, érzelmi, pénzügyi, spirituális igényeinkre egyaránt.
Gondolj bele, milyen olyan emberrel párkapcsolatban lenni, aki nem figyel oda az igényeinkre. Ugyanezt éljük át akkor is, amikor mi magunk nem adjuk meg saját magunknak, amire szükségünk van.
A fenntarthatóság az egyik kulcskérdés abban, hogy a mozgalom fejlődjön és végül elérje a célját. A fenntarthatóság nem valami, amink van, hanem valami, amit gyakorlunk, amit csinálunk, ahogy viselkedünk saját magunkkal szemben.

TANÁCSOK:
1. Helyezd előtérbe a saját fenntarthatóságodat! (Tanulj meg nemet mondani!)
2. Tájékozódj a BURN-OUT és a STS kérdésében! (alább kifejtve)
3. Légy tudatában a saját igényeidnek!
4.  Hozd meg a döntést, hogy gondoskodni fogsz a saját igényeidről! Kérdezd meg magadtól minden nap: mire van szükségem, hogy jobban érezzem magam?

Hány olyan tétel van ezen a listán, amit Te is így érzel?

1. úgy érzem, az aktivizmusom soha nem elég, többet kellene tennem
2. mások problémái nem igazi problémák; semmi ahhoz képest, amiket láttam
3. néha nehezemre esik meghallgatni másokat
4. ha tehetem, elkerülöm a többi embert... kicsit már túl sok nekem az emberekből....
5. a világban többnyire 3 féle szereplőt látok: áldozat, agresszor, megmentő
6. úgy érzem, eltávolodtam másoktól, a világtól vagy saját magamtól
7. rengeteget aggódom, szorongok
8. néha bűntudatom van, ha jól érzem magam, bulizom
9. a saját igényeim nem olyan fontosak, azokra nem figyelek, az állatok a fontosak
10. néha rám törnek rémes gondolatok arról, amiket láttam/ néha rémálmaim vannak
11. egyre könnyebb engem felidegesíteni
12. cinikus vagyok, nem hiszem, hogy az emberiség, vagy a világ jobb lesz
13. szerintem valami vagy jó vagy rossz, köztes megoldás nincs
14. néha már nem érzek semmit, nem érzem a fájdalmat, a szomorúságot sem
15. mindenki csak kihasznál, mindenhol csak segítek és velem senki sem törődik
16. olyan vagyok, mint egy szuperhős, bármit elviselek, bármire képes vagyok
17. alvászavaraim vannak (nem tudok pihentetően vagy eleget aludni/ túl sokat alszom)
18. nem érzem, hogy képes vagyok változást elérni az emberekben
19.  depressziós vagyok
20. tehetetlennek és reményvesztettnek érzem magam

Traumatizáltak vagyunk mindannyian, akik szembesültünk azzal, mit történik az állatokkal az iparágakban.  Ezt nevezik úgy, hogy STS (secondary traumatic stress). Ez nem más, mint  a PTS vagyis a poszt traumás stressz másodlagos formája, amit az él át, aki tanúja mások traumájának, jelen esetben mások brutális bántalmazásának. Fontos tudni, hogy az STS normális és egészséges reakció arra, amikor szörnyűségeket látunk. Amikor ezzel nem foglalkozunk, amikor ebből már komoly problémáink vannak, azt nevezik úgy, hogy STSD szekunder traumatikus stressz rendellenesség.
- Tehát a PTSD az áldozatok problémája. 
- Az STSD pedig az erőszak tanúinak problémája. 

Az, hogy az STS-ből kialakul-e STSD, vagyis más szóval kórossá válik-e a saját reakciónk arra, amit tanúként átéltünk (az állatokkal történő borzalmakat értjük most ez alatt), két tényezőtől függ:
- a stressz faktor vagy a trauma intenzitásától
- a saját lelki egészségünktől

A traumák olyanok a léleknek, mint a kórokozók az immunrendszernek. Ha erős a "lelki immunrendszerünk", ezt nevezi Melanie Joy rezilienciának, akkor meg tudunk küzdeni ezekkel a nehézségekkel.

Amikkel erősíthetjük a saját lelki ellenálló képességünket:

1. Ápoljuk emberi kapcsolatainkat, barátságainkat! Engedjük meg magunknak, hogy nem vegánokat is szeressünk! 
2. Ismerjük fel saját igényeinket és ismerjük el jogosságukat! Gondoskodjunk önmagunkról is!
3. Ha már tudjuk, mit történik az állatokkal, ne nézzünk további sokkoló képsorokat.
4. Legyen egy ember az életünkben, aki figyel ránk, aki annak lát, akik vagyunk.
5. Minden nap legyen szünet, pihenés, legalább egy óra nem strukturált idő, amikor azt csinálunk, ami jól esik, amikor kikapcsolunk, mint egy töltőre tett aksi.
6. Tudatosítsuk, milyen érzéseink, gondolataink vannak! Folyamatosan beszélünk magunkhoz. Álljunk meg naponta többször és vegyük észre, hogyan beszélünk magunkhoz. Változtassuk meg a hangnemet! Legyünk kedvesebbek önmagunkhoz!
7. Fogadjuk el a tökéletlenséget magunkban és másokban is!
8. Tanuljunk hatékony kommunikációt!
9. Adjunk hálát azért, amiket kaptunk az élettől!
10. Adjuk meg magunknak engedélyt arra, hogy ne mindenkinek minden helyzetben beszéljünk a vegánságról. Nem kell napi 24 órában folyamatosan aktivistának lenni. Kell pihenni is.


záró idézet az előadásban:
"Ne csak azt kérdezd magadtól, mire van szüksége a világnak!
Azt a kérdést is tedd fel magadnak, mire van szükséged neked,
hogy úgy érezd, igazán élsz!
Hajrá, csináld azt!
Mert a világnak szüksége van olyan emberekre,
akik igazán élnek"
Howard Turman



2017. augusztus 6., vasárnap

Gyászmunka tyúkoknál

Sehol nem olvastam azelőtt, hogy a tyúkok gyászolják az elvesztett társukat. Pedig milyen magától értetődő ez igazából... Kitti elmúlt két hetéről fog szólni ez a cikk.


Kitti azért került ide hozzánk majd' két évvel ezelőtt, hogy Lottinak társa legyen. Tökéletes társa volt. Mindenhova követte, mindig együtt voltak. Azt hiszem, szép közös életük volt. Majdnem két éven át éltek szabadon egy kis kertben anélkül, hogy bárki bántotta volna őket.





KITTI
Régóta beteg volt már Lotti. Hol jobban volt, hol rosszabbul. Július közepétől hirtelen sokkal rosszabbul. Az orvosok már egy hónappal ezelőtt altatni akarták, úgyhogy nem volt sok értelme elvinni. Az állatorvoslás ezen ága elképesztően fejletlen ma még. Nyilvánvaló okokból kifolyólag.
Lotti július 26-án halt meg. Vagyis akkor engedtük el. Nem jött még el az ideje, hogy írni tudnék róla, talán nem is fog soha. De Kittiről írnom kell. Sosem láttam még ilyet azelőtt. Gyanítom, hogy sokan vannak ezzel így.

Kitti az utolsó négy napban 0-24-ben mellette ült. Enni hajlandó volt, de nem mozdult mellőle. Finoman csipkedve tisztogatta a tollazatát, mert ezt Lotti már nem tudta magának megcsinálni. Őrizte. Nem hinném, hogy azt várta volna, hogy jobban legyen. Tudtuk, hogy vége.

Amikor Lottit elengedtük, Kitti ugyanott maradt. Napokig. Halkan vokalizgálgatva magában, néha tett egy-két lépést az egyik irányba, utána órákkal később a másikba. Evett, ha kínáltam, de semmi mást nem csinált.

Nem akartam tolakodó lenni, csak ott ültem mellette, amikor tudtam. Nem kereste most sem a közelségemet. Egy társa volt. Egy, aki többé nem jön vissza. Nem akart sehova menni a kanapéról, pedig általában nem szeretett bent lenni. Ha kitettem a fűre, nem mozdult. Akár órákon át sem. Így hát visszahoztam. Az ételt elfogadta, de a tojástermelése teljesen leállt. Komolyan úgy nézett ki, hogy utánahal. Ahogyan mind szeretnénk, azokban a bizonyos első napokban, amikor a legfontosabb személyt veszítjük el.




Eseménytelenül teltek a napjai. Elkezdtem kézből etetni és finoman simogatni. Hátha megkedvel. Hátha megengedi, hogy a társa legyek, ha nem is úgy. Messze nem úgy. De mégis valaki, akihez kötődhet. Az egész kis madár alig egy kiló. Gyönyörű, fényes fekete tollakkal. Icipici fejecskével. Olyan kis gömbölyű, mint az új star wars filmben a lány jedi droidja. Magas hangon kotkodácsol és tollas lábai miatt olyan, mintha buggyos gatyában lenne állandóan.  Nem lehet nem imádni.

Apránként tér vissza az életkedve.

Egyik este odaszaladt hozzám, amikor hazajöttem. Apróság, de mégsem az.

Két nappal ezelőtt éjjel velem aludt, mint egy kutyus. A nagy kánikula miatt este átvittem a hálószobába, mert ott hűvösebb volt. Mikor bementem lefeküdni, a matracom végében aludt. Óvatosan feküdtem le, hogy ne érjek hozzá, ne zavarjam. Felébredt, rám nézett, de nem ment sehova. Reggelig együtt aludtunk. Reggel pedig először toporgott újra a teraszajtónál, jelezvén, hogy ki szeretne menni a kertbe. Picit kint volt, utána jött vissza magától. Visszaköltözött a kanapéra.

Tegnap volt az újabb mérföldkő. Nem csak a gyászmunkájában, de kettőnk lassan két éves ismeretségében is. A kanapén hanyatt fekve olvastam és Kitti magától odajött, befúrta magát közém és a kanapé háttámlája közé és ott pihent meg. Majd felugrott a hasamra és ott pihengetett. Mondanám, hogy le voltam döbbenve, de igazából nem. Olyan nagyon természetesnek éreztem. Csak éppen még soha nem fordult vele elő. De mégis olyan nyugalmas és természetes volt az egész.

Ma pedig tojt egy tojást. Lotti halála óta először!

Később egy órát kint mászkált a kertben.

Most pedig itt ül mellettem és figyelmesen nézi, ahogy gépelek. Ezek mind csak lépések egy nagyon-nagyon hosszú úton. Minden gyászmunka más, de mindegyikre egészen biztosan igaz, hogy teljességgel bejósolhatatlan és hogy soha nem ér teljesen véget. Nem tudunk mit tenni, nem tudunk a szó eredeti értelmében véve "segíteni". Csak ott vagyunk egymásnak.

Üdv az oldalon!

Szinte biztos, hogy Téged is, ahogyan engem is: vegyes táplálkozásúnak neveltek. Azt tanultuk, hogy ez így normális. Nem túl jó érzés rájön...