A "vegán" nem egy étkezési forma

  

   Vegánnak lenni nem egy étrend, noha rengetegen élnek ebben a tévhitben. Nem azon van valójában a hangsúly, hogy mit eszünk vagy nem eszünk. Arról van szó, hogy elfogadhatónak tartjuk-e, hogy az emberek az állatokat saját felsőbbrendűnek vélt céljaik érdekében fogságban tartják, és mint eszközöket használják.  

   Mivel ezt nem tartjuk elfogadhatónak, nem is támogatjuk. Tehát mint fogyasztók, nem választunk olyan termékeket és szolgáltatásokat, amikhez állatokat használnak, így a tojás és tejtermékek mellett nemet mondunk az állatokon tesztelt termékekre, a mézre, a bőrárura, a szőrmére, a gyapjúra, a cirkuszokra és állatkertekre, állati eredetű összetevőket tartalmazó gyógyszerekre, kozmetikumokra, higiénés termékekre, vadászatra stb. Ha először hallod, mindez talán nehezen kivitelezhetőnek tűnhet, de valójában nem az. Mindent lehet vegán módon helyettesíteni, csak épp legtöbbünk az állatok kihasználásán alapuló módokat tanulta a szüleitől és azokat szokta meg. A vegán utakat felnőttként kell felderíteni és mindennapjaink részévé tenni. Ez egyáltalán nem nehéz! 

A belénk nevelt szokásokon felülkerekedik az, hogy tájékozott felnőtt emberként el tudjuk dönteni, mivel értünk egyet és mivel nem. Tudatában vagyunk annak, hogy a döntéseinkkel mit támogatunk. A "vegán" szó nem egy étkezési formát jelöl, hanem egy egyre erősödő kisebbség morális állásfoglalását: az állatok önmagukért vannak, nem értünk.

 

Te is része vagy!

Mármint minek? Az állatkínzásnak vagy az állatvédelemnek? Igen. Ahogy mondod: vagy ennek, vagy annak. Harmadik lehetőség sajnos nincs. Ebben a játékban nem osztanak „tartózkodás” lapot. Mind ott vagyunk és szavazunk, mellette vagy ellene.

Az ’50-es években Montgomery-ben letartóztattak egy színesbőrű asszonyt, mert leülte a buszon a fehéreknek fenntartott helyre. Öt nappal később az összes színes bőrű elkezdte bojkottálni az autó buszos közlekedést. Erőszakmentes forradalom volt. Szimpla fogyasztói bojkott. Aktív tiltakozás egy fennálló rendszer ellen, ami akkor természetesnek, normálisnak számított. Az eredményeket pedig mind ismerjük.

A fogyasztói bojkott hatalmas erőt képvisel. 

Nem kérünk tőled pénzt vagy aláírást. Nem szólunk bele a vallásodba vagy a politikai meggyőződésedbe. Nem érdekel a nemi identitásod és az ízlésed. Csak annyit kérünk, hogy szállj be. Erősítsd a bojkottot azzal, amit csak Te tudsz adni: a te szavazatoddal. Szavazz az állatok kizsákmányolása ellen.
Légy vegán.

Állatkert vagy Állatbörtön?

   Embereket nem lehet "csak úgy" rács mögé dugni. Az állatok esetében azonban rendkívül egyszerű a helyzet. Bármikor, bármilyen állatot lehet rácsok mögött tartani, nem kell rá külön indoklás, bőven elég, ha még nem tulajdona az állat senki másnak. Vagyunk egy páran, akiknek ez furcsa. Miért nem törvénybe ütköző valakit bezárni, aki nem vétett senkinek? Mit keres egy elefánt Európa közepén egy nagyvárosban a pályaudvar mellett egy rettenetesen kicsike térbe bezárva? Mi manóért van egyáltalán itt?
  

(1)  Az emberek egy része azt fogja mondani, hogy másképp hogyan ismerhetnék meg az európai gyerekek a vadállatokat?

(2)  Az emberek egy másik része azzal fog érvelni, hogy a saját élőhelyén az elefántot esetleg kihalás fenyegeti és így tudjuk csak garantálni, hogy fennmarad ez a faj. Tehát a saját fennmaradásának érdekében van a világ másik részén, egy város közepén egy rendkívül kicsi épületbe és kifutóba bezárva.

   

    (1)Nagyon klassz, ha a gyerekek meg szeretnék ismerni a világ más részein élő vadállatokat. Fontos, hogy segítsük őket és minden lehetőt megadjunk nekik, hogy kibontakoztathassák ezt az adottságot. Minden lehetőt. Ártatlan állatok rács mögé dugása, nem tartozik a „lehető”, a megengedhető dolgok közé.    

    Ezzel szemben szuperebbnél szuperebb természetfilmek állnak rendelkezésünkre, amik a természetes élőhelyükön teljes életet élő állatokat mutatják be. Megmutatják, milyen okosak, izgalmasak, bájosak és szórakoztatóak valójában ezek az állatok, szemben az állatkertekben élőkkel, akik lelkileg gyakran súlyosan sérültek, s akikre egy érzékeny gyereknek ránézni is fáj – és neki van igaza.

   Még ha nem létezne ma már olyan elképesztő technika, mely lehetővé teszi a vadállatok megfigyelését természetes élőhelyükön, még ha úgy is kellene leélnünk az életünket, hogy sosem láttunk elefántot: akkor sem lehet az egyik élőlény szórakozása vagy tudásszomja fontosabb, mint egy másik élőlény szabadsága.

    (2)Nézzük a második érvelést. Tegyük fel, hogy az illető elefánt valóban komoly veszélyben van abban az afrikai vagy éppen indiai térségben, ahol megszületett. Amennyiben valóban segíteni akarunk neki, hogy életét békésen, biztonságban, szabadon és elefánthoz méltó színvonalon élhesse, két dolgot tehetünk és kell tennünk: megakadályozni a vadászatát és nem tenni tönkre az életfeltételeit. Magától értetődő, hogy a vadászatot törvényileg tiltani kell, s ennek a tilalomnak érvényt is kell szerezni. A vadászat azonban nem csupán egy rossz szokás, hanem egy igen jól jövedelmező biznisz. S mint minden üzleti vállalkozás, ez is a felvevő piacra épül. Amennyiben mi, a gazdag országok lakói nem tartunk igényt elefántcsont holmikra és más vadászatból származó árucikkre, akkor az üzleti vadászat a szabadpiac törvényeinek megfelelően meg fog szűnni. 

   Az állatkertek javítása, bővítése nem segít az állatokon, csupán azoknak hoz több profitot és kevesebb támadást, akik ebből a bizniszből élnek. Az állatkertek bezárásáért kell küzdenünk, nem a fenntartásukért. Nem annak kell örülnünk, amikor egy állat kicsinyét az állatkertben hozza világra, hanem annak, amikor visszakerül eredeti életterébe – azon belül is egy olyan létesítménybe, ami arra szakosodott, hogy a fogságban élő vagy ott felnőtt állatokat szoktatja vissza az önellátó életmódra, hogy képesek legyenek a vadonban élni, szabadon.

Egy kis adalék. Itt olvasható egy angol nyelvű cikk, amelyben egy kutatás eredményeit prezentálják. Az a lényege, hogy az állatkertben lényegesen rövidebb ideig élnek az elefántok, mint a vadonban általában, még akkor is, ha beleszámítjuk az orvvadászok tevékenységét. BBC cikk

ALAPKÖVEK

1. Nincs szükségünk a húsra, tejre, tojásra, hogy egészségesek legyünk. Pusztán megszokásból, kényelemből fogyasztjuk őket. Az Amerikai Dietetikusok Társaságának legfrissebb állásfoglalása ezt alátámasztja.

2. Nincs különbség erkölcsi szempontból egy kutya vagy bármilyen más állat között (pl.: tehén, csirke, hal, malac). Éreznek fájdalmat, örömet. Kommunikálnak egymással. Élni akarják az életüket, akárcsak te vagy én.

3. Nem létezik olyan "humánus" formája a haszonállattartásnak, amit ne tartanánk állatkínzásnak, ha egy családtagként kezelt állattal történne.

VEGÁN GYEREKEK

A Könyvajánló menüpontban találsz jó pár szakkönyvet a témában!
Ezen a blogon pedig arról olvashatsz: Mit esznek a vegán gyerekek és kisbabák?

Hanna, 15

Mikor lettél vegán?

- 12 éves koromban.

A családod mit szól hozzá, hogy vegán vagy?

 - A családomba én hoztam be a vegaságot és ezután mindannyian vegánok lettünk egy időre, de most a testvéreim már szinte mindent esznek és anyukám is eszik néha halat, apukám pedig néha sajtot. Csak én maradtam teljesen vegán, de ezt a szüleim elfogadják, hiszen ők is majdnem azok.

Nehéz vegánnak lenni?

- Nem nehéz, csak akkor rossz, amikor elmegyek iskolai táborba, mert ilyenkor az ottani emberek általában első étkezés alkalmával elfelejtenek és mindig el kell magyarázni nekik, mi is az a vegán, de utána még a furcsa nézésüket is el kell viselni.

Van kedvenc ételed?

- Legjobban a lencselevest és a paradicsomos tésztát szeretem. 

Kortársaid mit szólnak hozzá, hogy vegán vagy?

- Amikor a barátaimmal elmegyünk és beülünk valahova egy sütizésre, akkor én nem nagyon tudok mit enni és ezért általában elkezdenek sajnálni, amit én annyira nem szeretek, mert nem vagyok sajnálatra méltó emiatt. Azt viszont szeretem, ha mondjuk szóba kerül a vegánság, mert akkor mindig tudok valami érdekeset mondani nekik, azt viszont már kevésbé, hogyha elkezdünk vitázni erről és van amikor egyszerre tíz ember érvel a másik oldalon. Szerencsére van egy vegán barátnőm is, így van, aki egyetért velem.

Lili, 13:

Mikor lettél vegán?

- Körülbelül két hónapja, de az igazat megvallva nem nagyon tartom számon.

Nehéznek érzed?

- Ma már egyáltalán nem. Nekem nem hiányoznak a nem vegán élelmiszerek.

A családod elfogadta a döntésed?

- Persze, sőt, támogatnak is.

Fanni, 18:

Mikor és hogy lettél vegán?

- Pár hónappal ezelőtt. Előtte egy évig vegetáriánus voltam. Idén márciusban egy osztálytársam beszélt nekem a tejről, tojásról és egyéb dolgokról, melyekkel kihasználják az állatokat, én meg elszégyelltem magam. Jobban utánanéztem a dolognak és én is vegán lettem.

Nehéz vegánnak lenni?

- Ha valaki eldönti, hogy tudatosan akar élni, akkor nem ehéz. Növényekből mindent el lehet készíteni, amire szükség van.

Mi a kedvenc ételed?

- A brokkoli krémleves!

Van bármi gondod a suliban a vegánság miatt?

- A barátaim érdeklődnek és van olyan is, aki tisztel azért, mert vegán vagyok. Egyszer amikor az osztályfőnökünk be akart vinni a cirkuszba, én és a másik vegán osztálytársam nem engedtük. Amíg a többiek bent voltak, kint sétálgattunk egy parkban.

A szüleid ki vannak békülve a döntéseddel?

- Édesapám legbelül tudja, hogy igazam van és gyengébb pillanataiban be is szokta ismerni. Szereti a vegán főztömet. A nagymamám pedig kezd vegán lenni. 67 éves és mióta tényekkel szembesítettem, próbál mindent vegánul főzni, sütni.

Bence, 10 éves:

Mit jelent szerinted az a szó, hogy vegán?

- Azt jelenti, hogy nagyon egészséges dolgokat eszünk, például sok zöldséget, és nem vagyunk kegyetlenek az állatokkal.

Miért vagy vegán?

- Mert szeretem az állatokat és mert a szüleim is vegánok.

Mit szólnak a barátaid hozzá, hogy vegán vagy?

- Próbálják megszeretni, amiket én eszem, de azért mégis húst akarnak enni.

Nehéz vegánnak lenni?

- Nem nehéz. De néha mégis, mert nem szeretem a cukkinit és a spárgát.

Jessie, 10 éves:

Miért vagy vegán?

- Azért vagyok vegán, mert nem helyes, hogy miattunk bántsák az állatokat.

 Mit jelent neked az, hogy „vegánnak lenni”?

- Olyan dolog, amit mindenkinek meg kéne tennie.

Könnyű vagy nehéz vegánnak lenni? Vagy esetleg mindkettő?

- Könnyű, mert kevesebb pénzbe kerül és jobb az íze.

Hogyan viszonyulnak az életmódodhoz a nem vegan barátaid?

- Néha idegesítenek, cukkolnak vele, néha elviccelődünk, de többnyire vitatkoznak velem.

Mindig vegán leszel?

- Igen, örökre.

Mit tanácsolnál azoknak, akik fontolgatják, hogy vegánok legyenek?

- Azt, hogy vegyenek zöldségeket és gyümölcsöket és szerezzenek be szakácskönyvet, hogy  megtanulják helyettesíteni a megszokott kajáikat.

Cathlyn, 11 éves:

Mit jelent az, hogy vegán?

- Az, hogy tényleg szeretjük az állatokat és nem használjuk őket.

Mindig vegán voltál?

- Nem, csak két éve. Akkor lettünk mindannyian vegánok. A szüleim elmagyarázták, hogy nem bántjuk többet az állatokat.

Nehéz volt?

- Nem, otthon nem. De a tanárok nem értették. Az iskolában eleinte sajtszószt tettek a salátámra, de már nem tesznek, és amikor a többiek tejet kapnak, mi a testvéreimmel narancslevet.

Az iskolatársaid nem cikiztek emiatt?

- Nem. Sokan szeretnének vegánok lenni, mert szeretik az állatokat, csak a szüleik nem engedik. De van, akinek néha vesznek vegán kaját.

Judit, 12 éves:
Mikor lettél vegán?

- Kb. egy éve.
A családod nem bánta?

- Nem, mert a tesóm és a szüleim is vegánok.

Volt a vegánságból gondod a suliban?

- Otthon tanulunk, elötte pedig olyan suliba jártunk, ahol mindenki vegetáriánus ebédet evett, és akkor még én is vegetáriánus voltam. 
Mi a kedvenc ételed?

- Tejbegríz szójatejböl fahéjjal és almapürével.

Josie, 4 éves:

Miért vagy vegán?

- Mert az állatoknak fáj, ha meg akarjuk őket enni. Nagyon-nagyon fáj nekik, véreznek és meghalnak.

Mit gondolsz, vegán leszel akkor is ha nagy leszel?

- Igen, mert a húst utálom, és a tej a bociknak van.

Mi a kedvenc ebéded?

- Tészta, sárga szósszal, répával és borsóval

Mi a legnehezebb dolog egy vegán életében?

- Rendet rakni a szobámban.

Mi a legkönnyebb dolog egy vegán életében?

- Megenni mindent, amit szeretek.

Mit tanácsolsz azoknak, akik vegánok szeretnének lenni?

- Nem szabad húst enni. Semennyit sem. Legyetek vegánok, ahogy mi is.

MI A BAJ A TOJÁSSAL?

1 perces édes kis film csibékről és mamájukról <3
https://www.facebook.com/garytvcom/videos/1053519031370011/


Igen, a ketreces tojótyúk tartás: rettenetes. De bármilyen módon tartják is a tyúkot, akitől elveszik a tojást, akár bio, akár öko, akár szabad, akár tanyasi, akár háztáji, akár mély almos tojást veszel, mindenképpen a lenti képen látható folyamatot támogatod. A tojásiparnak rengeteg tyúkra van szüksége. Ám a tyúkok nem fán teremnek, hanem tojásból bújnak ki. A keltetőben világra jött bájos, pelyhes kis csibik fele fiú, fele lány, de a fiúk 99%-ára sehol semmi szükség. Így ők egy jó erős zsákban végzik, ahol összenyomják egymást, megfulladnak, vagy darálóban  élve. Ahogy a lenti kép mutatja.

"A tojásgyárakban a tojók hihetetlen zsúfoltságban élnek, gyakorlatilag mozdulni sem tudnak. A csőrüket sok helyen már növendék korukban levágják vagy leégetik, hogy ne tudják egymást halálra csipkedni. A csőrcsonkolás nem olyan, mintha valakinek a körmét vágnák le. Sokkal inkább ahhoz hasonlítható, mintha valakinek egy ujj percét vágnák vagy égetnék le, hiszen a csőrük telis-tele van idegvégződésekkel.

  A kiscsibék – akikből a tojók lesznek majd - még annyit sem látnak az anyjukból, mint a bocik. Keltetőgépekben születnek meg. Ám a legrosszabb még csak most következik. Ahhoz, hogy a tojásipar működjön, csak tojókra van szükség. Hiába veszi az ember a drága bio vagy a háztáji tojást, a fiúcsirkék a tojótartás módjától teljesen függetlenül: feleslegesek. Ahogy a természetben mindig, a madaraknál is az utódok nagyjából fele fiú, fele lány. A lányokból tojó lesz vagy csirkehús, ez egyértelmű. De mi történik a fiú csibékkel?

   A fiú csibék túlnyomó többségére nincs szükség. Felesleges lenne őket életben tartani. Ezért megölik őket, amint lehet. Vagy élve kerülnek a futószalagról a darálóba, vagy gázzal ölik meg, vagy egyszerűen csak bedobálják őket egy nagy zsákba, vagy dobozba és megvárják, míg agyonnyomják egymást, vagy megfulladnak."

Bonifert Anna: Állatvédők Könyve 104. oldal)

Nagyon rövid videó egy tojásfarmról:

NEM ELÉG A NAGYOBB KETREC

    Amikor az emberek tudomást szereznek arról, milyen borzalmas dolgok történnek az állatokkal a mezőgazdaságban, a leggyakoribb reakciójuk ez: „nem szabadna kegyetlenkedni velük” vagy „csak úgy szabadna állatokat használni, ha jól bánnak velük”. A használat tehát nem baj, csupán a kegyetlenkedést kellene betiltani. Ezen alapszik számos nagy állatvédelmi szervezet tevékenysége. Azért lobbiznak, kampányolnak például, hogy a tyúkokat nagyobb ketrecekben tartsák, vagy ketrecek helyett nagyobb termekben. Ez az úgynevezett állatjóléti megközelítés. Ezzel szemben az állatjogi megközelítés azt a kérdést teszi fel: Van-e jogunk egyáltalán arra, hogy fogva tartsuk és megöljük az álatokat? Van-e jogunk egyáltalán használni őket?

   Nem azért használunk állatokat például étkezési vagy ruházkodási célokra, mert szükségünk van rá. Azért tesszük, mert ez a megszokott, bevett gyakorlat, és mert kényelmesebb nem változtatni.

   Az állatoknak esélyük sincs védekezni. Egyértelmű erőfölényben vagyunk. De az erőfölény nem egyenlő a joggal.

    Lehet állatok használata nélkül élni. Étkezni, ruházkodni, kikapcsolódni stb. Egészséges és egyáltalán nem nehezebb vagy drágább, mint a megszokott életvitelünk. Az állatok használata kegyetlen, minden jogalapot nélkülöz és felesleges.