"A lovak természetüknél fogva szabadon élő, kisebb összetartó csoportokban legelő növényevők, ám az ember alkotta környezetben a szociális kapcsolataik és a mozgásterük finoman szólva is korlátozottak. A természetben napi 12-16 órát legelnek és a legelés közben megtesznek kb. 4-6 kilométert. Ha pár gabonaföldet, amely gabonát az állatokkal etetünk meg, hogy megegyük a húsukat, füvesen hagynánk, az egész magyarországi lóállomány ménesekben élhetne. Szabadon. Nekem a lovak története a legszomorúbb történet az általam ismert állatfajok közül. A lovak az elmúlt 5 ezer évben a világot bejárták, a csatákat megvívták, a híreket elvitték, a hajókat felvontatták, a szekereket és hintókat elhúzták, a földeket felszántották, és ahelyett, hogy a legnagyobb tisztelettel adózva békén hagynánk őket, ma, 2015-ben is rabszolgák. Igen, a sport is, a hobbilovaglás is, a lovagoltatás minden formája rabszolgamunka a lovaknak. A lovas kiképző szakkönyv szerint, a ló elfogadja az embert felsőbbrendűnek. Számomra döbbenetes ez, amivel 5 ezer éve visszaélünk.
Szerencsétlen állatok ők, akiket lebetegít e rabszolgasors, és 90%-uk külföldi vágóhídon végzi, a hagyomány és a "mi lovas nemzet vagyunk" szlogenek árnyékában. Hagyomány. A lovakat nem temetjük, ugye?
A beteg ló nem jó ló. A lovakat csak addig tartják, amíg munkaképesek. Aztán a vágóhídon végzik. Minden harmadik ló szenved légzőszervi károsodást, amelynek oka a rossz tartási körülmény. Nem jártatógép, istállóban állás, lószállítóban hurcolgatás kell nekik, hanem a folyamatos szabad mozgás. A beteg lovak kb. 80% sánta. Lesántulnak a munkában. Így veszítik el hasznosítási értéküket, vagyis mehetnek a vágóhídra. A ló eszköz csupán.
Matilda Homer 2007-es tanulmánya szerint a zabla károsíthatja az agyideget, a fogakat, a nyelvet és a szájpadlást. Szerinte egyáltalán nem lehet használni zablát, hogy a ló ne érezzen fájdalmat. Homer további Vizsgálatai szerint, közel 300 lovat vizsgálva, több mint 90%-ánál diagnosztizált valamilyen változást a gerincvelői folyamatokban és a csontszerkezetben a nyereg alatti részen.
Ausztriában König von Borstel végzett egy kísérletet. Csinált egy Y utat. Ha a lovas a loval a bal ágra ment, 2 kör lovaglás után leszállt a lóról, ha jobb ágra ment, 1 kör után szállt le. Miután a lovak ezt megjegyezték, lovas nélkül kellett választani a lovaknak. A kijáratot választották.
Tiszteld az életet és hagyd békén a lovakat."
Dobos Gábor cikke
